A héten Emese
szülinapi ünnepségsorozata zajlott. Meskete majdnem olyan rosszul vette a
tényt, hogy hirtelen kettő helyett 3 éves lett, mintha egy nullával rosszabb
lenne a helyzet és épp a huszas éveiből lépne harmincon felülre. Már-már
toporzékolva ismételgette, hogy „de én
nem akarok három éves lenni!” Jó is lenne, ha ez csupán csak ezen múlna…
Engesztelésképpen rendeztünk vendégjárást, tortákkal (nagyija Hello Cica alakút
is sütött), önszerveződő zsúrt a játszótéren lufikkal, sütivel és természetesen
Emese Annájával. De a hab a tortán az Ele-Fülöppel töltött hétvége lett
Mamiékkal. Meskete életében ugyanis továbbra is Fülöp a sztárok sztárja, akit
egész nap vár, akit sikongatva üdvözöl és ölelgeti a lábát. Már Ele-Fülöp sem
hagyhatta figyelmen kívül Emesét, mint rajongóját és a magasba emelve
üdvözölte. Sőt Mami közreműködésével még tortát is hozott neki, így még tovább
mélyítve Emeske rajongását. Kapott még egy kupac ajándékot, Papi durrantott
konfetti petárdát, Dédi pedig táncolt vele. De persze a pancsolás és a
játszóház is a kedvelt időtöltések közé tartozik, úgyhogy egész végig az
ünnepeltekhez méltóan ragyogott.
GySzR:
Velencén záróakkordként
a tó túlsó partjáról tűzijátékot lőttek, Emese úgy tippelte, hogy ezt is Papi
csinálja, és amikor felsoroltuk, hogy milyen apropóból szoktak tűzijátékot
rendezni, és szóba került a születésnap is, Meskete azonnal megvilágosodott,
hogy ez is az ő születésnapjára történik. Ki lenne ilyenkor olyan szívtelen,
hogy ne hagyjon ebben a boldog tévedésben egy újdonsült 3 évest? És mikor
itthon megkérdeztük tőle, hogy mi volt az egész hétvégéből a legjobb,
felcsillanó szemmel újságoltak,
- Papi csinált nekem tűzijátékot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése