2012. november 25., vasárnap

26.-119. hét



Szeretném helyesbíteni a múlt heti bejelentésemet. Emese ugyanis átvert minket és amit fognak néztünk az csak valami kis rece az ínyén. Továbbra is a szájába gyömöszöl mindent, amit csak tehet és olyan erővel rágja, hogy még a rágókát is sajnálom. Viszont így, hogy ennyit nézegetjük Meske száját, Borka se akar kimaradni a buliból és végre hajlandó volt kinyitni a sajátját, így végre kiderült, hogy kinövesztette mind a 20 fogát.
Az én kis Meském azt hiszem a legcukibb baba-korszakba került. Folyamatosan fülig ér a szája, lehet dögönyözni, amit visongva örömködve meghálál és kezd három dimenziós gyerekké válni. Olyan aranyos, hogy nem lehet nem imádni, és még rosszalkodni sem tud. Ideális kor. És hogy tovább fokozzam az ajnározását, játszik a játékaival. Bori után álmomban sem gondoltam, hogy nekem lehet ilyen gyerekem. Akár húsz percen keresztül képes egy címkével elbíbelődni, boldogan rágcsálja a rágókáit és ha valaki felé néz, csak vigyorog. Bori is kezd megbékélni a helyzettel, leginkább csak akkor csap rá, ha sír. Lehet, hogy úgy gondolja, így lenevelheti a húgát erről az idegesítő szokásáról, én meg erről a nevelésről próbálom lenevelni. Borka amúgy igen narcisztikus oldalát mutatja mostanában. A kedvenc elfoglaltsága, hogy a gyerekkori képeit nézegeti, és ha egész kiskori képhez jutunk, széttárja a karját és értetlenkedve mondja, hogy Boji kopasz! És amikor nagyon kiskori képet mutattam neki, akkor meg sírva fakadt, hogy az nem Boji, mert túl kopasz. És ha már a képnézegetésnél tartunk, Emese lányom szerelmes. Az egyik babaruha katalógusból a kedvence egy kisfiú, aki szerelem volt első látásra. Teljesen eksztázisba jött a látványától, és azóta is percekig tudja nézegetni. Sajnos azonban már nem gyönyörködhet benne tovább, mert egyszerűen megette az imádott oldalt.

GySzR

Most hogy Emese már szívesen alszik a hordozó helyett a babakocsiban, és tömeg sincs a játszótéren én is szoktam Borka mellett hintázni, hátha sikerül megtanítani hajtani a hintát. Egyik alkalommal jó magasra mentem és Bori aggódó hangon rám szólt:
- Anya! Óvatosan!

2012. november 18., vasárnap

25.-118. hét

Elsőként felvázolnék nektek egy életképet: egy borús novemberi hétköznap leültünk ebédelni, amikor is Borka azért nyafogott, mert nem akar enni, Meske meg azért mert enni akart, ezért az ölembe vettem. Nagyjából tíz másodpercre volt szüksége ahhoz, hogy a kis kukac ujjaival megragadja a levesestányéromat és ha már ilyen ügyesen megkaparintotta, le is rántsa az egészet. A forró levesből jutott a terítőre, a ruhájára, a nadrágomra és a zoknimra, az székpárnára, az asztal lábára, a szőnyegre, majd a tál földet érve miszlikre tört és a maradék leves szétfröccsenve eloszlott a padlón és a járókán. Borka a látványtól iszonyatosan elkezdett sírni és közben azt kiabálta, hogy Anya kanala!, amit már csak azért sem értettem, mert az egész környéken a kanál úszta meg egyedül épp bőrrel a történéseket. A nagy zajtól és a gyors vetkőztetéstől persze Emesénél is eltört a mécses, és ahogy álltam ott a két üvöltő gyerekkel az ebédem romjain, arra gondoltam, hogy ha ez egy normális állás lenne, akkor én most azonnal kivennék három nap szabadságot, ez a röpke 27 hónapos, szünnap nélküli, folyamatos munkaviszony után. De mivel nem az, nekiálltam a kármentesítésnek. Amíg nadrág és zokni nélkül töröltem a padlót, Borka vigyorogva odajött, hogy most megcsikizem Anya talpát, és kuncogva úgy is tett. Ekkor arra jutottam, hogy mégse olyan rossz munka ez, és már épp helyreállt a lelki békém, amikor is Bori elcsúszott a vizes kövön és fejjel előre nekivágódott az asztal lábának, nőtt egy hatalmas púp a fején és ismételten zokogásba tört ki. Ettől, a történtek után még mindig kissé labilis lelkiállapotú Emese is sírni kezdett, és akkor arra gondoltam, hogy mi lenne, ha szülnék még??? Mondjuk hármasikreket!
Másodsorban pedig íme a nagy hír: Meske fogat növesztett!  A nővéréhez hasonlóan ő sem ismeri a tankönyvet és a bal alsó kettesét dugta ki először, de amilyen vehemensen rág, nem fog az a fogacska sokáig árválkodni. Borka számára pedig a hét eseménye Balázs látogatása volt, előtte napokig készült rá és kb. utána is ugyanennyi ideig emlegette. Volt itt nagy kézenfogva sétálás, csak úgy cuppantak a puszik és Borka igazán gálánsan viselkedett, sokkal több játékot adott oda a vendégének, mint Emse babának.

GYSzR:
Két gyöngyszem: a számítógép és az turmixol:
- számíkopé, turmiszkol

2012. november 11., vasárnap

24.-117. hét



A minap a menetrendszerű tisztábatétel utáni 20. percben mindkét lányom lapockáig összecsinálta magát. Amikor Borka volt a soron az új pelenkáért morogtam neki egy kicsit, hogy most már igazán elég nagylány ahhoz, hogy legalább kipróbálja anélkül. De én azt se bánom, ha egyből a wc-re ül, mint mi, ha ilyen ellenszenvvel viseltetik a bili iránt. Ezzel látszólag sikerült bogarat ültetnem a fülébe, mert felcsillant a szeme összeszedte a reggelijét, egy újságot, fogta a szörméjét és becincálta a kis székét a legkisebb helyiségbe. A szék segítségével felmászott a szigorúan lehajtott tetejű wc ülőkére és vagy 20 percen keresztül ott trónolt. Igen nehezen sikerült csak meggyőzni, hogy ez azért nem teljesen ugyanaz, mint amit mi szoktunk ott csinálni.
Meskével pedig egyre nehezebb mostanság, mert már nem alszik olyan sokat (sőt!), cserébe viszont még nem igazán nem tudja lekötni magát. Igazi kis karonülőhöz méltón felkéredzkedik a kezembe, és fel-alá kell sétálgatni vele. De az már nem működik, hogy az ember tesz-vesz miközben ott lóg a vállán, ugyanis ha izgi dologhoz érünk, akkor gondolkodás nélkül rávetődik. Ember legyen a talpán, aki ilyenkor elkapja. A legveszélyesebb ilyen szempontból az apja tájfutó bójája, a fikuszom vagy Borka függönye. De azért nem teljesen kilátástalan a helyzet, mert már igen jó eredményekkel próbálgatja a négykézlábra állást, néha már kutyázni is tud. Bár azért addig nem táplálhatok túl vérmes reményeket, amíg olyan kicsi a lába, hogy csak két sorban férnek el az ujjai!  

GySzR:

Borka már vészesen sajátjának érzi a gyerekszobát, ezért próbáljuk tudatosítani vele, hogy az a gyerekszoba, Emeséé is. Borka meg váltig állítja, hogy Emese ágya teljesen jó helyen van a mi hálószobánkban. Kérdeztük tőle, mi lesz, ha E’se baba kinövi a rácsos ágyat?
- Ese baba elköltözik!

2012. november 4., vasárnap

23.-116. hét


Alaphelyzetben azt gondolná az ember, hogy a beteg gyerek elesett és egész nap alszik. Kivéve az enyémek. Ők ébren szeretnek szenvedni, bedugult orral ugyanis egyik sem tud elaludni. Bori hetek óta nem aludt délután és mint valami jobb film, ugyanúgy teljes estét betöltő program az altatása. Emese pedig gyakorlatilag csak függőleges helyzetben képes elaludni és egy szumó birkózót megszégyenítő hangerővel horkol. Csórikám már több mint két hete náthás, már csak az orrszívó látványától is sírva fakad, de annyira szívszaggatóan, hogy még a nem kimondottan empatikus Borka is ránkcsukja az ajtót és tüntetőleg távozik, ha orrszívásra kerül a sor. Az apja pedig kijelentette, hogy csak akkor hajlandó ő is szívni, ha közben befogom Emese szemét, hogy nehogy megutálja. Szegény embert az ág is húzza alapon oltásra is elvittem, ahol mondtam a háziorvosnak, hogy most már tényleg annyit szenvedett szerencsétlen csináljon már vele valamit. Erre csak annyit mondott, hogy mit aggódok, volt már olyan betege is, aki háromnegyed évig volt taknyos. Nem tudom, hogy ezt reklámnak szánta, vagy vigasztalni próbált, de egyik sem jött be. Aztán a hosszú hétvégén elmentünk a Börzsönybe, ahol nem tudom, hogy a jó levegő, vagy a kibővült személyzettel történő dajkálás tett jót, de mindenesetre végre valahára meggyógyult. A Börzsöny amúgy gyönyörű volt sárguló levelekkel és hatalmas avarral, kisvonatozással, nagyszülőkkel, gyerekricsajjal és egy olyan szállással, ahol finoman szólva túlzó volt a dekoráció, így Borka megtanulta azt a szavunkat, hogy giccs és napokig be se csukta a száját. Egy kicsit csorbította a hétvége báját, hogy Bori a köhögés mellett még jól be is lázasodott, ezért hamarabb hazajöttünk.
Korábban említettem, hogy néha szeretném beszíjazni őket az autósülésbe, hogy végre egyik se törje össze magát. Na ezt szeretném módosítani egy olyan autósülésre, amelyik steril és állandóan 23 fokos. 


GySzR:

- Borka mit szeretnél karácsonyra?
- autót
- milyen autót?
- pirosat - mégiscsak nőből van!
- mekkorát?
- mint apának!