2013. március 10., vasárnap

41.-134. hét



Emese kinövesztette a hatodik fogát és megtanult köpni. Számomra rejtély, hogy lehet, hogy máris messzebbre tudja köpni a céklapürét, mint amilyen hosszú a karom, de ebből is látszik, hogy tehetséges kis csaj. Ráadásul elkezdett verbálisan is kommunikálni velem. Ez leginkább abban merül ki, hogy ellentmondást nem tűrő hangon azt mondja nekem, hogy ÖÖH. Leggyakrabban akkor kényszerül ilyen jellegű kinyilatkoztatásra, ha már megunta az etetőszékben ücsörgést, már a fülén bugyog ki a brokkolis krumpli és mivel kimászni még nem tud (de erősen próbálkozik), azt próbálja értésemre adni, hogy vegyem már ki. És ezt az ÖÖH-t addig ismételgeti, míg én, az értetlen anyja végre meg nem értem. A legszebb az az egészben, hogy az amúgy hatalmas szókinccsel bíró Borka lányomnak is megtetszett ez a lényegre törő és egyszerűségében nagyszerű közlési mód, és újabban ő is így próbál kommunikálni velünk. A hétvégén 10 percig adtuk a hülyét a Rómain egy büfé előtt és csakazért sem értettük meg, hogy az ööh azt jelenti, hogy kérek szépen egy palacsintát, hátha így rájön, hogy hatékonyabb a beszéd, de végül mi adtuk fel hamarabb. És ha már az ilyen jellegű kitartásáról beszélünk a kisasszonynak, elmondom, hogy Borka úgy tud alkudozni, mint egy dörzsöltebb lókupec. A kompromisszum szó jelentését tüntetőleg nem akarja megérteni, és amikor az elképzeléseink szöges ellentétben állnak egymással és én mégis nagyvonalúan azt mondom, hogy na jó, akkor egy picit, akkor ő teljes mellszélességgel és ugyanolyan intenzitással küzd tovább, hogy nagyon sokat!!! A meggyőzés eszközeinek egész arzenálját beveti a földön fetrengős hisztitől, a (vaj szívemnek sokkal hatékonyabb) naaagyon szeretném-ig. Amatőr módon egyszer megengedtem neki, hogy a játék babakocsiját letolja a játszótérre (egy óráig tartott mire hazaértünk, ott meg hisztériás rohamot kapott ha valaki ránézett), azóta kész katasztrófa minden indulás. Akár egy óráig alkudozik, hogy mit vigyen, esküszöm egy arab bazári árus gáláns ellenfél hozzá képest. Ráadásul ha meg is állapodunk valamiben, két perc múlva mintha mi sem történt volna kezdjük az elejéről. Én meg csak abban reménykedem, hogy későbbi élete során nem csak velem szemben fogja alkalmazni ezt a fergeteges érdekérvényesítő képességét.


GySzR:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése