100.-193. hét

Mesit mostanában képtelenség bepelenkázni. Egyszerűen már túl nagy, túl ügyes, túl izgága és túl akaratos. Nem hajlandó hanyatt feküdni, azzal szórakozik hogy hason rúg közben és kézzel lábbal tiltakozik. Bár még mindig élénken él emlékeimben az a fél év, melyet Borka a pelenkás lét és a szobatisztaság között eltöltött és soha életemben nem mostam annyit, de aki mer az nyer alapon kitettem a szoba közepére a bilit, ismételten elmagyaráztam a használatát és hagytam Emesét elszökni a pelenka elől, de a séta előtt azért lesből támadva becsomagoltam. Hogy mire volt elég ez a pucér fenékkel töltött reggeli egy óra sokáig észrevétlen maradt és csak délután derült ki, amikor is Emese saját bőrén megtapasztalta, hogy a közepesen szilárd emberi széklet bizony csúszós. Miután rálépett és elvágódott rajta még ijedtében végigrohant a koszos zoknijával 3 szőnyegen. Így arra jutottam, hogy inkább a hasbarúgás és vettem két doboznyi extra nagy kiszerelésű pelenkát…

         A hétvégén a Mátrában kirándultunk, amit kissé megnehezített ugyan, hogy másfél napig szakadt az eső, de legalább lehetősége nyílt a lányoknak, hogy elegendő mennyiségű élő és az autók által különböző mértékben kilapított földigilisztát tanulmányozzanak. Az első, patakon átkelős, vízesés néző kirándulást biztonsági okokból mindkét lányt a hátunkon cipeltük, így is le voltak nyűgözve. De Borka ezt másnapra igazán megelégelte és hiába tettem neki többször is ajánlatot egy kis pihenésre, irtó ügyes volt és több mint hét kilométert gyalogolt hegyen fel és le. Teljesen elképedtem, attól meg aztán végkép leesett az állam, hogy hazafelé a két órás út alatt sem aludt el az autóban. Meskete kevésbé tűnt aktívnak, gyalogolni nem akart, a háton ülést meg csak csokis keksz fejében volt hajlandó eltűrni. Amikor pedig egy sík szakaszon az apja letette, odajött hozzám, hogy vegyem fel. Mondtam neki, hogy inkább gyalogoljon még egy kicsit. Erre fogta magát és lendületes tempóban előrevonult. Már vagy tíz méterrel előttünk volt, amikor meghallottuk, hogy közben zokog. De hátra nem fordult volna, csak ment és ment… és létezik-e anya, aki erre nem veszi fel a saját kis totyogóját? Hiába vérteztem fel magam Bori révén a nyafogásra, Emese Durci Murci lesz!

GySzR:

Borkának egy egészen új alternatív javaslata van az ablaktörlőre: esőlegyező.