2014. február 16., vasárnap

90.-183. hét



Már második hete küzdünk valami fránya náthával, ami egyszerűen kiirthatatlan. Ha valamelyikük egy kicsit jobban lesz, akkor tuti, hogy a másik visszafertőzi és mire épp a másik mászna ki a nyavalyából, ő fog visszaesni. Hiába van külön orrcsepp, külön orrszívó, külön fürdővíz, külön papirzsepis zseb, csak szemfényvesztés mindez egy légtérben egy cseppfertőzéssel terjedő kórsággal szemben.  Már felvonultattam a patikában kapható orrcseppek és köptetők teljes kínálatát, eredménytelenül, ezért úgy döntöttem, itt az ideje, hogy egy gyerekorvos is megnézze őket. A régi doktor bácsink nyugdíjba vonult, és egy fiatal doktor néni érkezett (Emese szerint tokktornéni). Borka egy csöppet sem osztotta a lelkesedésem, mert szerinte a doktor csak akkor jó, ha bácsi (hogy mindezt pont a saját lányomtól kapjam meg…), de végül pár matricával le lehetett kenyerezni. A játék orvosi táskánk jótékony hatásaként nagyon jól közreműködtek a vizsgálatnál, végre haszna is lett, hogy napi háromszor ledugják a gyomorszájamig a spatulát, mert mindkettő úgy tátotta a száját az á-nál, mint egy éhes madárfióka. Sajnos a csodaszert az illetékes doktor néni sem tudta felírni receptre, csak folytathatjuk az eddigieket. A mániákus egészséges étkezésre nevelésem oda vezetett, hogy Bori könyörög a jó kis szirupos édes gyógyszerekért, Emese meg csak hogy le ne maradjon követelődzik, hogy én is! Én is! Ha fordítva alakul a dolog és csak Emese kap ilyen finom gyógyító csemegét, akkor Bori toporzékolva hisztizik, amiért neki nem jár, Mesi meg nem hajlandó kinyitni a száját és vagy nagyon le kell kenyerezni, vagy nagyon be kell fenyíteni, de leginkább mindkettőt (legutóbb kénytelen voltam berakni a hálószobába és addig nem kiengedni, míg nem nyeli le a cuccot és még a tabunak számító kompenzációs túrórudit is csak nagy durcásan volt hajlandó elmajszolni.)

GySzR:
Emese szókincse is igen sokatmondó irányban fejlődött, már tudja mondani, hogy Nujofen, polyik az ojjom, néha megfogja a homlokom, és kijelenti, hogy lázas vagy, ha meg megetet kanállal, kedvesen hozzáteszi, hogy gyógyulj meg!
Remélem most már ők fognak!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése