Kicsit elbizonytalanodtam,
hogy helyes irányba folyik-e Meske beszédfejlődése. Ott tartunk ugyanis, hogy
kedvencei az állathangok, és már tud hápogni (áááp-áááp), brummogni (ez az én
kedvencem: bu-bu), nyávog, ugat, sziszeg, bőg mint az oroszlán, szuszog mint a
süni, tátog mint a halacska (ezért a hal az egyetlen dolog amit meg lehet vele
etetni – tizedikre is bedől és nyitja a száját, ha mondom neki, hogy ez hal).
De tud harangozni és tik-takkolni, én meg csak reménykedem benne, hogy az
emberi beszédhez is kedvet kap. Főleg, mert már tényleg olyan lett, mint egy kiskutya.
Csórikámnak nő a foga, és nagyon szenved miatta. Még nem jött rá, hogy már csak
egy kis ínydarab választja el attól, hogy végre rendesen rághasson, de azért
mindent megtesz az eltávolításáért. Egész konkrétan harap! De nem akárhogy, a
legváratlanabb pillanatokban, minden ok nélkül, néha már tátott szájjal
közelítve. Most már Borkát is megharapja, aki ezáltal nagyon gyorsan leszokott
arról a gyötrési módról, hogy szeretgetésnek álcázva teljes erejéből magához
szorítja Emesét, épp hogy szusz marad benne. Csak egyszer kellett beleharapnia!
Ez a kiskutyám nővére meg továbbra sem
képes arra, ami már egy jobban nevelt kutyától is elvárható, hogy ne pisiljen a
szoba közepére! Ami azért mélységesen felháborító, mert közben már
„játszótértiszta” és „óvodatiszta”, csak és kizárólag engem tisztel meg azzal,
hogy ha úgy hozza a szükség terpeszállásban megáll a szoba közepén és nézi,
ahogy csorog. Aztán amikor az ötödik váltásruhánál kifejtettem, hogy ez
igazságtalanság, hogy bezzeg az oviban tud a wc-be pisilni itthon meg nem,
akkor másnap nagy lelkesen újságolta, hogy ott is bepisilt. Ráadásul az óvónő
nálam kevésbé volt toleráns, főleg, mert nem arról van szó, hogy véletlen
becsorog, vagy nem ér ki a wc-ig. Szent meggyőződésem, hogy direkt csinálja a
műsort, mert ilyenkor új bugyit, nadrágot lehet választani, én meg ugyan
dúlok-fúlok egy kicsit, de az is akkor végre valami, amikor csak rá figyelek…
Néha már ott tartok, hogy legszívesebben újra pelenkát adnék rá. Apropó, miért
is gyártanak pelenkát 30 kilós gyerekekre is???
GySzR:
Most már közel két hónapja
majdnem olyan, mintha mosható pelenkát használnánk, csak mégsem, de mosni tuti
többet kell, amiért elég gyakran szoktam zsörtölődni Borival. Mikor minap a
következő adag pisis cuccot dobta a kupacra, közölte velem:
- Mosónő vagy Anya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése