2011. február 10., csütörtök

26. hét

Fantasztikus hírem van: nő a Plüssfejű haja! Ez persze nem azt jelenti, hogy éjszakánként nem tudunk aludni, úgy serceg a fejbőre, de határozottan hosszabbak a már meglévő pihék.
A héten megtanult lapozni újságolvasás közben, ha hagyom, egyszerűen megeszi a már kiolvasott oldalakat. Szabadidejében pedig mindenáron szeretné megtanulni a helyváltoztatás alapját, a mászást. A dolog már nem a lábain múlik, azokkal veszettül tolja magát előre, de arra még nem jött rá, hogy a karjait is a
menetiránynak megfelelően kellene pakolni. Így egyszerűen középen összetorlódik az egész gyerek, a kis kerek feneke az égnek emelkedik és onnantól kezdve (több-kevesebb sikerrel) már csak egyensúlyoz, hogy ne dőljön el oldalra.
Mostanában rájött, hogy a világ sokkal érdekesebb annál, hogy az idejét alvásra vagy evésre
pazarolja, úgyhogy egyre nagyobb csatákat vívunk. A babakocsiban néha úgy morog, mint egy bolhás kutya, már az ötlet is felháborítja, hogy én ott el szeretném altatni. Valószínűleg ritkábban tudunk olyan képet csinálni, hogy Borka édesdeden alszik különböző hátterek előtt, így nem lesz olyan sorozatunk, mint Amelie csodálatos életében a papának a kerti törpével... De esténként is küzdünk, ennek folyománya, hogy a "mit csinál a lányunk alvás helyett" fotósorozatunk viszont újabb gyöngyszemmel bővült. Igen, ha éppen nem alszik el, 1 perc alatt elintézi a tiszta pelenkát, úgy visít, hogy másnap a szomszédok mosolyogva megjegyzik, hogy mostanában milyen szép dallamos hangja van a kisasszonynak akkor a lányunk, ha szépen forgolódik, nagyokat kacag, egyedül játszik, éjszaka hagy többször egymás után egyhuzamban 3 órát aludni és nem túr ki minket az ágyunkból, akkor az én lányom. Végezetül pedig egy rövid hangfelvétel arról, amit biztosan nem tőlem örökölt és amikor egyértelműen az apja lánya:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése