32.-125. hét

Borka gondolatai továbbra is a karácsony körül forognak. Mivel nem tudtunk mindenkivel pont karácsonykor találkozni, így egy csomó ajándékot késleltetve kapott meg és most már úgy gondolja, hogy a karácsonynak még mindig nincs vége. Reggelente kiszalad megnézni hátha tett még valamit a Jézuska a fa alá, és minden séta után megkérdezi van-e újabb ajándék. Ráadásul így majdnem egy hónappal a Mikulás után is úgy köszönt el este Emesétől, hogy szia, jó éjszakát Ese, aludj jól, reggel jön a Mikulás! Így kénytelen vagyok azzal kárpótolni, hogy minden nap megehet egy szaloncukrot a fáról, de nem éri be ennyivel, szent meggyőződése ugyanis, hogy a dió alakú üvegdíszeinkben is csoki vagy valami még nagyobb finomság van, csak nem akarunk adni neki belőle és mindig azt kéri. Próbáltuk legalább a Szilveszterrel felvillanyozni, de egy két éves nem sokat ért az évszámváltásból és viszonylag hamar tisztázta, hogy se torta, se ajándék, a tűzijátéktól pedig tartott, így alábbhagyott a lelkesedése. Na jó, azért a duda, meg az anyósnyelv tetszett neki.

Meske gondolata viszont egyértelműen a függőleges életmód körül forognak. Számárra ezzel kezdődött az új év, nem a január 1-gyel. Végre mindent lát, kényelmesen két kézzel tud mindent a szájába gyömöszölni és egyébként is ha már mindenki (bár a lényeg, hogy Bori) áll, akkor nehogy már lemaradjon. Liheg, szuszog, fújtat, erőlködik, de mindig és mindenáron állni szeretne. Legszívesebben emberekbe kapaszkodik, egész nap próbálja tartani velem a lépést és mászik utánam, hogy feltápászkodhasson rajtam. Borka kicsit értetlenül áll a helyzet előtt, hogy miért olyan nagy szám ez, és mit örömködünk ennek annyira, amikor állni, meg ülni ő is tud, úgyhogy most egy kicsit megint magasra hágott a testvérféltékenység. Az viszont jó jel, hogy Borka már afelől érdeklődött, hogy akkor Mesike hamarosan tud-e majd vele szaladgálni és bújócskázni? Remélem igen!

GySzR:

- Szabad??
- Nem. - mondom, mintha létezne több válasz is erre a költői kérdésre.
- Szabad. - és közben meggyőzően bólogat
- Nem Borka, nem szabad.
- SZABAD! - és már szalad is csinálni. Én meg örüljek, hogy legalább szólt előtte!