2012. szeptember 2., vasárnap

14.-107. hét

Borka mostanában tisztára olyan, mint Dr. Jekyll és Mr. Hyde. Egy tündéri kislány, aki gyöngyöt fűz, gyurmázik, órákig ül az ölembe és mesél, garázst épít duplóból... egészen addig, amíg Emese az igazak álmát alussza. Aztán ha másodszülöttünk felébred és Borka meglátja a karomon, közli, hogy NEM! Emese baba visszaalszik. És ha mégsem, előtör belőle a másik énje, aki ugrál az üvegasztalon, mindent ledob a teraszról, ami csak kifér a rácson, bemászik a járókába, kitépi a húga haját és még sorolhatnám. Mindegy mi, csak rosszalkodás legyen. Azt hiszem rájött, hogy ezzel tudja a leghatékonyabban felhívni magára a figyelmet. Ha pedig Emese megéhezik és elkezdem szoptatni, akkor csak tovább fokozódik a helyzet. Én mindig úgy képzeltem el, hogy ilyenkor majd Borka szépen ül mellettem a fenekén és mesélek neki vagy kirakózunk... hát igen, most már én is látom, hogy ez nagy naivitásra vall. Eleinte Bori az ilyen alkalmakat arra használta, hogy a hátamon ugrált, vagy azt játszotta, hogy anya kócos! és a végére tényleg még az átlagosnál jobban is az lettem. Azt hittem ennél nem is lehet rosszabb, de mostanra már sokkal rafináltabb. Rájött ugyanis, hogy ezek azok az alkalmak, amikor háromszor is meggondolom, hogy utána szaladok-e, ezért ilyenkor felcsillan a szeme, megáll és alaposan körbenéz, hogy mit is lehet rosszalkodni, vagy újabban másodpercek alatt eltűnik a látóteremből.
Na jó hogy ne fessem le a valóságosnál sötétebbre a helyzetet, azért vannak jobb pillanataink is. Mostanában Bori kedvenc játéka: a bújócska. Ez úgy zajlik, hogy ő elbújik a ruhásszekrényébe (csak és kizárólag oda), mi meg elkezdjük keresni, úgy hogy közben Emese a vállamon tövig rágja az öklét izgalmában:
- Hová lett a Borka? Sehol se látom! Lehet, hogy itt van a kádban? - ilyenkor, ha nagyon érdekeset mondok, akkor Bori is előszalad és megnézi - Vagy bebújt az ágy alá? Itt van az asztal alatt?
- neeem!!!! - válaszolja Borka nagy lelkesen a rejtekhelyéről
- Akkor hol lehet a Bori?
- iiiittt!! - és már elő is ugrik a legnagyobb meglepetésemre.
Néha mi bújunk el, de ez kevésbé sikeres, mert ha nem a fürdőszoba ajtó mögé megyek, akkor annyira csalódott lesz, hogy nem is keres tovább.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése