Borka mostanában tisztára olyan, mint Dr.
Jekyll és Mr. Hyde. Egy tündéri kislány, aki gyöngyöt fűz, gyurmázik,
órákig ül az ölembe és mesél, garázst épít duplóból... egészen addig,
amíg Emese az igazak álmát alussza. Aztán ha másodszülöttünk felébred és
Borka meglátja a karomon, közli, hogy NEM! Emese baba visszaalszik.
És ha mégsem, előtör belőle a másik énje, aki ugrál az üvegasztalon,
mindent ledob a teraszról, ami csak kifér a rácson, bemászik a járókába,
kitépi a húga haját és még sorolhatnám. Mindegy mi, csak rosszalkodás
legyen. Azt hiszem rájött, hogy ezzel tudja a leghatékonyabban felhívni
magára a figyelmet. Ha pedig Emese megéhezik és elkezdem szoptatni,
akkor csak tovább fokozódik a helyzet. Én mindig úgy képzeltem el, hogy
ilyenkor majd Borka szépen ül mellettem a fenekén és mesélek neki vagy
kirakózunk... hát igen, most már én is látom, hogy ez nagy naivitásra
vall. Eleinte Bori az ilyen alkalmakat arra használta, hogy a hátamon
ugrált, vagy azt játszotta, hogy anya kócos! és a végére tényleg
még az átlagosnál jobban is az lettem. Azt hittem ennél nem is lehet
rosszabb, de mostanra már sokkal rafináltabb. Rájött ugyanis, hogy ezek
azok az alkalmak, amikor háromszor is meggondolom, hogy utána
szaladok-e, ezért ilyenkor felcsillan a szeme, megáll és alaposan
körbenéz, hogy mit is lehet rosszalkodni, vagy újabban másodpercek alatt
eltűnik a látóteremből.
Na jó hogy ne fessem le a valóságosnál sötétebbre a helyzetet, azért
vannak jobb pillanataink is. Mostanában Bori kedvenc játéka: a bújócska.
Ez úgy zajlik, hogy ő elbújik a ruhásszekrényébe (csak és kizárólag
oda), mi meg elkezdjük keresni, úgy hogy közben Emese a vállamon tövig
rágja az öklét izgalmában:
- Hová lett a Borka? Sehol se látom! Lehet, hogy itt van a kádban? -
ilyenkor, ha nagyon érdekeset mondok, akkor Bori is előszalad és megnézi
- Vagy bebújt az ágy alá? Itt van az asztal alatt?
- neeem!!!! - válaszolja Borka nagy lelkesen a rejtekhelyéről
- Akkor hol lehet a Bori?
- iiiittt!! - és már elő is ugrik a legnagyobb meglepetésemre.
Néha
mi bújunk el, de ez kevésbé sikeres, mert ha nem a fürdőszoba ajtó mögé
megyek, akkor annyira csalódott lesz, hogy nem is keres tovább.
2012. szeptember 2., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése