2012. június 13., szerda

2.-95.hét


Igazándiból egyikünk sem káromkodós típus, de bevallom őszintén, hogy egy-egy „basszus” azért bizonyos helyzetekben kicsúszik a szánkon. Eddig nem is igazán tűnt fel, egészen addig, amíg valamelyik nap arra lettünk figyelmesek, hogy Borka leejtette a ceruzáját, majd teljesen artikuláltan mondja, hogy basz! Nagy beleéléssel és nem egyszer, hanem körülbelül egy percen keresztül folyamatosan ismételgetve. Minden önuralmunkat összeszedve nem röhögtünk, nem is szidtuk meg, próbáltunk úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Én meg ezentúl inkább azt mondom, hogy „a kutyafáját!”, ami Borkának irtóra tetszik, és mondja is, hogy „ku-ku!”. Borzasztó büszke is voltam magamra, hogy milyen jól megoldottam a problémát, mire az apja felvilágosított, hogy ez így csöbörből-vödörbe, mert nem sokan vannak, akiknek a káromkodási szituációban elhangzó „ku-ku”-ról a kutyafáját fog eszébe jutni. És egyébként is minek strapálom magam, káromkodások terén az értelmesebb ovisok már az első ott töltött hét után leköröznek egy konszolidáltabb kocsist. De azért tényleg milyen dolog már, hogy ezt persze egyből megtanulta, azt, meg hogy anya, szia vagy igen, pedig még mindig nem hajlandó kimondani!
Az ilyen apróbb intermezzókat leszámítva megy minden, mint a karikacsapás. Emese nagyon jó fej, 10 naposan már négy és fél órát aludt éjjel egyhuzamban, ami annak fényében, hogy nővére minderre 10 hónaposan volt először (és véletlenül) hajlandó, én igazán elégedett vagyok. Emese elégedettségéhez viszont a leglényegesebb, hogy tele legyen a pocakja, ha igazán rákészül a dologra, hason fekve percekig tartja a fejét és keres, és annyira kapálózik, hogy halad és nekimegy az ágyrácsnak. Azt hiszem ez a 20-30 centinyi kúszás a kéthetesek mezőnyében igen jó teljesítmény, az apja büszke is rá. Borka meg utolsó apás hetét töltötte, volt itt minden mi szem szájnak ingere, állatkert, Margitsziget, hajókázás… ez utóbbiért Bori már napok óta rágja az apja fülét: „Boji, A, Du-Du, ha!!” (ez a mondat a Bori-magyar szótár nyers fordítása szerint: Bori, Apa, Duna, Hajó), és közben mutogatva bólogat. Hát van olyan lányos apa, aki ennek ellent tud mondani? 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése