Borka nem kis pogány többé, szombaton
ugyanis megkeresztelték. Nagyon méltóságteljesen tűrte a dolgot, azt
leszámítva, hogy a templomban eltökélte, hogy márpedig őt most meg
fogom szoptatni és mindent megtett annak érdekében, hogy a ruhám ebben
ne jelentsen akadályt. De amúgy szinte meg volt illetődve, sőt mintha
tökéletesen tisztában lett volna azzal, hogy ez most róla szól, ő van a
középpontban. Igazán aranyos volt, szép ünnep lett, köszönjük
mindenkinek, aki eljött!
Mindemellett a héten Borka gondolatai más körül forogtak, ezt bizonyítja
az új szava is: motyo. És ha nem jöttetek volna rá azonnal, ez a kis
motorja. És hétfő óta különösen nagy becsben van, ugyanis a játszótéren
észrevett egy rózsaszín rollert. Nagy őő-őőő-őő-k kíséretében persze
egyből odatotyogott, hosszas vizsgálódás után rá is ült. Aztán
fokozatosan lehervadt a mosoly az arcáról, mert valahogy túl alacsonynak
találta az ülést és iszonyúan kellett nyújtózkodni, hogy elérje a
roller kormányát. A tisztesség kedvéért azért ment vele egy kicsit, majd
nagy elégedetten átszállt a sajátjára, ami ugyan nem olyan csilli-villi
rózsaszín, de legalább ergonomikus. Aztán ahogy figyelt minket, szöget
ütött a fejébe, hogy mi sose ülünk fel a nyuszimotorra, hanem a
kormányánál fogva visszük ide-oda. Borka meg semmi jóból nem szeretne
kimaradni, úgyhogy ma egész nap ő is hasonlóképpen cincálta a kis
motort, látszott rajta, hogy majd meg szakad, csetlik-botlik, de igen
kitartó.
Szóval, ha kérdeznétek, így vagyunk mostanában.
2011. szeptember 22., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése