Egy csütörtöki
Mami-napon fodrásznál jártunk a lányokkal, sőt mivel Mami is jött, igazi csajos
program lett a látogatás. Nekünk felnőtteknek és Emeskének szuper hajunk lett.
Igazándiból egész kamaszkoromban olyan csini bubifrizurára vágytam, mint
amilyen Emesének sikeredett. Borkát hiába próbáltuk heteken keresztül
győzködni, hogy vágassunk neki is valami helyesen kunkorodó tincsekből álló
lányos frizurát, kitartott a hosszú haj mellett. Egy kicsit így is kellett
vágni a végéből és Bori vigasztalhatatlan lett. Eddig sem volt könnyű eset, de
mostanra végképp eluralkodott rajta a copfláz. Ha tehetné egész álló nap
fésülködne, egy copf jobbra, egy copf balra-középre, és egy copf felülre, közben
csattok a lehető legnagyobb változatosságban, tükörben pipiskedéssel ellenőrizve.
Mivel nem tűnnek túl tartósnak a hajköltemények folyamatosan újra kiveszi, újra
fésüli, újra köti őket és újra pipiskedik a tükör előtt. És mindezt teszi egész
álló nap, kb. 10 percenként, reggeli közben, útban az óvodába, pisilés közben,
elalvás helyett… röviden tényleg bárhol és bármikor és nagyon gyakran. Az
előnye a dolognak, hogy egyre ügyesebb, egyre vállalhatóbb frizurákat készít
magának és már körülbelül olyan ügyesen csinál copfokat és fon be a hajából
tincseket, mint én tizenévesen. Sőt igazándiból lehet, hogy a mostani énemnél
is ügyesebb, ugyanis az én kreálmányaimmal sosem elégedett. Mami az egyetlen
kiváltságos, akinek engedi, hogy francia fonásban befonja a haját, aki tényleg
szebben is teszi ezt, mint én, és hogy Bori is elégedett az eredménnyel, mi sem
bizonyítja jobban, hogy ilyenkor előfordul, hogy órákig megállja fésülködés
nélkül!
GySzR:
Így a
szürke hétköznapok alatt egyre kevesebb kép készül a lányokról, restellem, de
ez az igazság. Egyetlen mentségem, hogy Emese sem könnyíti meg a dolgom, ha
ugyanis előkerül a fényképezőgép vagy grimaszol, vagy (sőt, inkább és) hátat
fordít és pimasz módon a kis gömbőc popsiját riszálva énekli, hogy
- Úgyis, úgyis riszálom, úgyis úgyis
riszálom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése