2010. október 7., csütörtök

08. hét

Ezen a héten Borka megismerkedett a kendővel. Ugyanis egy ortopédus, akinek még a lányomnál is kevesebb haja (és 17-es pecsétszáma) van, kétségbe merte vonni a kisasszony tökéletességét és azt állította, hogy bizony kötött a csípője. Csámpás meg mégsem lehet (hogy fog akkor futni, férjhez menni, stb.) és a hason fekvést kb. 1 percig tűri, ezért visszatértünk a terpesztartásra késztetés ősi módszeréhez. Ez állítólag a csimpánzoknak is bevált és mivel nekem nincs szőröm amibe kapaszkodhatna, kénytelen vagyok magamhoz kötni. Eleinte nem arattam osztatlan sikert, de aztán sikerült meggyőzni, hogy ez jó neki.
Úgy néz ki a lányomból tudós lesz. Olyan értelmes arccal hallgatja a védésre szánt előadásomat, ami a majdani hallgatóságnak sem válna
szégyenére, bár meg kell jegyeznem, hogy a végére gyakran bealszik (ez valószínűleg a majdani hallgatóságban is elő fog fordulni). Viszont ha grimaszolok közben akkor akár kacagni is hajlandó. Még megfontolom, hogy hétfőn is bevessem-e ezt a módszert az ébrenlét fokozására.
Rájöttem továbbá, hogy nagyon jó lehet csecsemőnek lenni: 2 fős állandó és időszakosan tovább bővülő személyzet lesi minden kívánságát (a legyekről nem is beszélve), teljes ellátás, napi 24 órás szórakoztatás, sétáltatás, panasz esetén órákig has simogatás, dajkálás, pedikűr, manikűr, wellness: fürdés, masszázs és abszolult extraként még a kis popsiját is kitörlik! Ráadásul ha azon múlik, bármekkora bohócot csinálok magamból, csak hogy egy mosolyt csaljak az arcára - ilyenkor persze örülök, hogy nem lát senki. :-)
A publikus pillanatainkról van egy pár új kép is és pluszban íme egy meglepetés!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése