2016. július 31., vasárnap

217.-311. és 218.-312. hét


Mamiék után a csajokat átköltöztettük a másik nagyszülőkhöz Vértesszőlősre. Itt aztán végképp alig láttam őket, hiszen még egy-egy estén sem tudtunk elugrani meglátogatni őket, csak telefonálni tudtam. Ha épp nem az aktuális kedvenc sorozatuk, a Hegyidoktor alatt hívtam fel őket, akkor egymás szavába vágva mesélték el, hogy mi mindent csináltak és milyen jól érzik magukat. Voltak kirándulni, vidámparkban, nyaraltak az Őrségben, strandoltak, struccot néztek, horgásztak, bűvészt láttak. Igazán tartalmas két hetük volt Nagyiéknál. Nagypapa vállalta a megbízatást, hogy fotoriporterként rögzítse az eseményeket, ezért szöveg helyett (ha már egyszer úgysem voltam ott) beszéljenek a képek!

GySzR:
A lányokkal telefonon tartottuk a kapcsolatot. Elmeséltem nekik, hogy hajszál híján ráléptem egy iszonyú ritka kockás viperára, amelyik az útikönyv szerint annyira félénk, hogy szinte esélytelen, hogy turistával találkozzon. Borival mindketten nagyon örömködtünk azon, hogy nem mart meg és megbeszéltük, hogy leginkább azért nem, mert én nagyobb vagyok, mint a vipera és ezért elmenekült. Mire Bori csak annyit mondott, hogy
- Ügyes vagy Anya! – és hallottam a hangján, hogy igazán büszke rám.

2016. július 17., vasárnap

216.-310. hét



A lányoknak továbbra is fene jó dolguk van Mamiéknál, testileg, lelkileg, agyilag és gyomorilag egyaránt. De arra az esetre, ha az alapkényeztetés esetleg mégsem lenne elég, még egy Ele-Fannis hétvégével is ráerősítettek. A hétvégén mi is jelen voltunk, és azért majdnem minden második este mi is kilátogatunk, a napközbeni kényeztetés egyéb részleteiről nem tudok beszámolni.
Az ittlétben nagy újdonság még számukra, hogy Mamiéknál van TV. És bizony a meséken kívül néha a híradó is szól a háttérben, amiben ahogy azt már megszokhattuk, folyamatosan beszámolnak robbantásokról. Borka hihetetlenül érzékeny ezekre a dolgokra, napokig foglalkoztatja, ha lát egy vak embert az utcán, minden sebet és bibit mindig alaposan tanulmányoz (független attól, kinek a lábán van) és imád betegségekről beszélgetni. De mindezek ismeretében is meglepődtem, mennyit kérdezett a robbantásokról. Hogy fáj-e és mindig meghalnak-e utána, hogy kik és leginkább miért csinálják? Hogy eltalálhat-e gyerekeket is, és hogy fognak-e nálunk is robbantani, ami miatt meglepő módon kifejezetten szorong. Remélem sikerült kellőképpen megnyugtatnom, de a legnagyobb feszültségoldó mégis az volt, amikor odaslattyogott hozzánk Emese és ő is hozzászólt a témához:

(GySzR):

- És Anya, ott íjjal és nyíllal is lőnek?

2016. július 10., vasárnap

215.-309. hét



A lányok a vakáció első 4 hetét 2x2 hetes turnusokban nagyszülő táborban fogják tölteni. Elsőként Mamiéknál vendégeskedtek két hetet és irigylésre méltó kényeztetésben volt részük. Fagyihegyek, játszóház maratonok, rengeteg hinta, biciklizés, homokozás, strand, lovaglás….
Közben Emese névnapját is megültük, aki feladta a leckét ajándék ügyben, ugyanis egy olyan Anna babát kért (a Jégvarázsból természetesen) amelyik énekel és ha ez nem lenne elég, akkor ráadásul az is elvárás volt, hogy mindezt magyarul tegye. Ismételten piaci rést találtunk, mert míg Bori Elza babája 10 nyelven tud dalolni, az Annák igen elítélendő módon csak angolul teszik mindezt (pedig testvérek). Hosszas diplomáciai egyeztetés után sikerült elérni, hogy Emese az angolul éneklő Anna babát is elfogadja. Ezek után az én hibámból kissé késve érkezett meg az Annát tartalmazó csomag és csak akkor kaphatta meg Mesi, mikor már rég elmúlt a névnapja. Az öröme így is határtalan volt, azóta Anna a kedvenc és én meg igazán hálás vagyok, hogy mamiéknál üvölteti végtelenítve kánonban Elzával (és nem csak azért disszonáns, mert nem egy nyelven szólnak…) Borka pedig levonat a következtetést: annyira jó Emesének, hogy több adagban kapta meg az ajándékát, hogy a születésnapján ő is így szeretné.

GySzR:

Emese előszeretettel készít tortát bármiből és így a homokozós időszakban pláne kibontakozhat ilyen téren. Ha elkészül a nagy mű, fogja és hatalmas, megilletődött mosollyal hozza nekem, majd elénekli hozzá az ovis szülinapokon is énekelt dalt, behelyettesítve a nevemet és az eddig általa hallott legnagyobb kort:
- Ég a gyertya ég, el ne aludjék, a kis Anya hét éves lett, éljen soká még!