2011. augusztus 25., csütörtök
54.hét
2011. augusztus 22., hétfő
53.hét
és ahogy ígértem egy mozgókép múlt hétről a kecskék (és kislányok) réméről. Adjatok rá hangot, ugyanis az a folyamatos visítás bizony Borkából jön, ahogy félelemérzet nélkül ront rá az összes kecskére, alig lehet a nagyobbaktól elvontatni... és ez kb. addig így ment, míg az összes el nem menekült:
2011. augusztus 12., péntek
Születésnapi különkiadás
A születésnapját megfelelően megültük, ugyan pezsgő nem folyt, de kapott saját tortát, olyat, amiből ő is ehet, zenélő gyertyával, és ajándékképpen elvittük az állatkertbe. Nem is reméltem, hogy ennyire fogja élvezni, képtelenség volt elaltatni, minden érdekelte, de főként azok az állatok, amelyek kb. az ő súlycsoportjába tartoztak és intenzíven mozogtak. A leszedhetetlenül feltapadt az akváriumok üveglapjára, fókaetetésnél együtt tapsolt a tömeggel, az állatsimogatóban a kisebb kecskéket a farkuknál fogva visszahúzta, mígnem az összes menekült előle és előrenyújtott kézzel őő-őő felkiáltásokkal jelezte, hova kíván menni. Az állatoknál jobban pedig csak a tájékoztató táblák és a gyerekek érdekelték. Szerintem jó napja volt.
Isten éltesse Borkát!
2011. augusztus 11., csütörtök
52.hét
2011. augusztus 4., csütörtök
51.hét
Borka egész álló nap csipog, úgy jár a kis szája, mint a kacsa hátsója. Csak sajnos egyelőre nem teljesen értjük, hogy mit mond. Néha azért van elképzelésünk. A kis haspók ugyanis határozottan cuppog, ha nem kapja meg azon nyomban a vacsoráját, ha eszem, kinézi a számból a falatot és hangosan kiabálja, hogy hő-hő és a kajára mutogat. A babakocsiban úgy utazik, mint egy szuper(wo)man: előrenyújtott ököllel halad. Talán annyi különbséggel, hogy neki nyújtva van a mutatóujja és mindent kommentál. A gyerekméretű bevásárlókocsit lekaparhatatlanul, fülig érő szájjal tologatja, a normál méretűbe ül, mindenkinek integet és úgy karattyol. Amúgy lehet, hogy azért reklamál, mert ennyire pocsék az idő és nem mehet ki elégszer dobálni a homokot az új homokozójából, tépkedni a százszorszépeket vagy fogdosni a kavicsokat. Amúgy szerintem is felháborító, még szerencse, hogy amikor hétvégén a Bakonyban nyaralt, nem ázott bőrig. Cserébe viszont vadlesre mászott, trónolt a hátunkon és fakérgeket hántott. Nincs rossz dolga, na.