Mamiék után a
csajokat átköltöztettük a másik nagyszülőkhöz Vértesszőlősre. Itt aztán végképp
alig láttam őket, hiszen még egy-egy estén sem tudtunk elugrani meglátogatni
őket, csak telefonálni tudtam. Ha épp nem az aktuális kedvenc sorozatuk, a
Hegyidoktor alatt hívtam fel őket, akkor egymás szavába vágva mesélték el, hogy
mi mindent csináltak és milyen jól érzik magukat. Voltak kirándulni,
vidámparkban, nyaraltak az Őrségben, strandoltak, struccot néztek, horgásztak,
bűvészt láttak. Igazán tartalmas két hetük volt Nagyiéknál. Nagypapa vállalta a
megbízatást, hogy fotoriporterként rögzítse az eseményeket, ezért szöveg helyett
(ha már egyszer úgysem voltam ott) beszéljenek a képek!
GySzR:
A lányokkal
telefonon tartottuk a kapcsolatot. Elmeséltem nekik, hogy hajszál híján
ráléptem egy iszonyú ritka kockás viperára, amelyik az útikönyv szerint annyira
félénk, hogy szinte esélytelen, hogy turistával találkozzon. Borival mindketten
nagyon örömködtünk azon, hogy nem mart meg és megbeszéltük, hogy leginkább
azért nem, mert én nagyobb vagyok, mint a vipera és ezért elmenekült. Mire Bori
csak annyit mondott, hogy
- Ügyes vagy Anya! – és hallottam a hangján, hogy igazán
büszke rám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése