2014. március 16., vasárnap

94.-187. hét



Emese mostanság nagyon kis akaratos kezd lenni és finoman szólva sakkban tartja Borkát. Ha valami nem úgy történik, ahogy ő elképzeli, simán odacsap vagy fellöki Borit, aki nem igazán veszi fel a kesztyűt. Legtöbbször nyafogva közli, hogy Emese bántja és jó párszor rá is játszik a dologra. Nagy nyomozást azonban legtöbbször nem kíván a dolog, ugyanis Emese egy csöppet sem szemérmes és ha rákérdezek, megütötte-e Borkát, lelkesen bólogatva mondja, hogy – Egen! -, sőt még büszkén meg is mutatja, hogy hol. A nagyobb baj, hogy nem nagyon sikerül bűntudatot kelteni benne. Konkrétan, ha megkérdezem tőle, hogy szabad-e ilyet csinálni, akkor is ugyanolyan hévvel bólogat, hogy - Egen! – és még vicces fejet is vág hozzá. Azt hiszem Emese most kezdett féltékeny lenni Borira és szeretne teljesen kisajátítani. Ha például Bori mellém ül, garantált, hogy addig fészkelődik, helyezkedik, furakodik, míg be nem préseli kettőnk közé a gombóc fenekét. Délutánonként közli, hogy nem szeretne elmenni az oviba Borkáért, és általában mindent meg is tesz azért, hogy minél később indulhassunk.
         Esténként egyre komolyabb nálunk a meseháború. Borka ragaszkodik hozzá, hogy a szöveget olvassam, Emese viszont ide-oda szeretne lapozgatni és inkább a képekről szeretne hallani. Erre megoldást nyújtana Bartos Erika, mert ott még a szöveg is a képről szól, így minden alkalommal kifosztjuk a könyvtár készletét, de nem teljes az enyhülés. Míg Borka APG-t szeretne, Emese nagy BB rajongó, törzsvendég a Bogyó és Babóca kiállításon, ismeri az összes szereplőt és már azt is tudja mondani, hogy Baltazár. De majd egyszer ezt is kinövik, ugye?

GySzR:

Vannak szavak, amelyeket Borka még mindig nem tud kiejteni. Az egyik ilyen mumus a pomeló. Gond nélkül ejti minden egyéb szónál a po-t, sőt kimondja, hogy pompon, de a pomeló, ha fejen állok, akkor is komeló, sőt ha sokat próbálom rávezetni, po-po-komeló. Így aztán az történt, hogy Emeske száját hamarabb hagyta el a pomeló szó, mint nővéréét, de aztán megirigyelte a törődést, és azóta ő lebeszélhetetlenül komelónak hívja. Ez aztán a testvéri szolidalitás!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése