A hétvégét a Káli
medencében töltöttük, az atyai nagyszülőkkel karöltve. Ennek számomra az az
egyik hatalmas előnye, hogy ők már hajnali fél hattól őrjáratott tartanak az
ajtónk előtt, és az első nyikkanásnál tárt karokkal várják a rég látott
unokákat, én meg magam is meglepődöm, hogy milyen óriási örömet jelent, ha az
ilyen hétvégéken reggel akár 8-ig csendben és békében aludhatok. A fő reggeli
pacsirtám, Emese viszont nem igazán méltóztatott a nagyszülők karjaiba vetni
magát és társaságomra is igényt tartott (értsd: görbülő szájjal kiabálta, hogy Annnya, Annnya és nyújtotta felém a
karjait), legnagyobb csalódottságomra. Aztán végül csak akkor tudtam
visszaszökni az ágyba, ha már Bori is megjelent és valamilyen érthetetlen okból
pont így érezte magát biztonságban. Hihetetlen amúgy, hogy Meskete mekkora egy
sajtkukac. Pont ennyi idős volt Borka, amikor két éve nyáron a Fekete-erdőben
kirándultunk, és ő akkor viszonylag békésen ücsörgött és nézelődött a
hátihordóban, az autózni is gond nélkül tudtunk, jókat szundikált. A húga
viszont kifejezetten úgy érezte, hogy földbe tiporjuk a szabadságjogait azzal,
hogy ilyen mértékben merészeljük gátolni a mozgását. Az autósüléstől
szabályosan sírógörcsöt kapott, mindenáron az első üléseken szeretett volna
ugrálni és mindent nyomogatni. Úgy gondolta, hogy a saját lábain fog
kirándulni, és haladt is majdnem 3 métert, majd ellenállhatatlan kincseket
talált a földön és szívesen elidőzött volna ott pár órát. Borka viszont már
vállalható tempóban és sokat gyalogolt, tudni akarta az összes virág nevét,
kilátókat mászott, nagyon élt. Futóversenyre is beneveztük, az viszont nem
tetszett neki, csak a nyakamban ülve volt hajlandó teljesíteni a távot. Összességében
neki legjobban a szalonnasütés tetszett, Emesének pedig a Balaton. Hö-hö felkiáltásokkal
kísérve olyan vehemensen indult felé, hogy alig bírtuk visszatartani, teljesen
lenyűgözte. Na majd nyáron!
GySzR:
Van viccesebb elnevezésetek
a Camambert sajtra, mint a bőrös sajt?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése