47.-140. hét

Borka kicsit nehezen dolgozza fel ezt a hirtelen betörő kánikulát. Konkrétan perceken keresztül vitatkozunk minden indulás előtt, hogy nem kell kabát, ne a bundás csizmát vegye és nem fog fázni sál és meleg sapka nélkül, és igen, már rég elpakoltam a kesztyűket (bezzeg a hidegben nem lelkesedett értük ennyire). Mesketének meg hosszas tipródás után vettünk egy cipőt. Komoly, 18-as méret, rózsaszín, pillangó van rajta és Borinak nagyon tetszik. Így most már végleges hogy a kisasszonyt leteszem a földre, bérelt helye van a homokozóban, és ismét megállapítottam, amit már Borinál is észrevettem, hogy a boldog gyerek bizony koszos. A homokozó szuperinger a három éven aluliaknál, kizárólag ilyen esetben képesek akár fél óráig is önként egy helyben maradni. Aztán amikor kellő mennyiségű homok van már a fülükben, pelenkájukban, Emese szájában és egy kicsi jutott a vödörbe is, akkor továbbállnak. Emese magastartásba emeli a kezét, ami már nem azt jelenti, hogy vegyem fel, hanem hogy egy meglehetősen derékgyilkos pozíciót felvéve biztosítsak neki mobil támasztékot, míg ő felfedezi a világot. A derekam legnagyobb szerencséjére még nem gondolkozik nagy távlatokban, és pihenőt tartunk az első szembejövő szimpatikusabb kavics, hangya vagy bodobács bogár láttán. Szerintem a bodobácsokat direkt telepítik a játszóterekre és ugyanúgy részei a placcnak, mint a csúszda vagy a hinta. Meskete láttukra intenzíven hőőő-hőőő-zni kezd és próbálja megnyomkodni őket a hájas kis ujjaival. Eleinte igen kevés sikerrel tette mindezt és rajtam kérte számon, ha a szerencsétlen bogarak eltűntek a murvában, de aztán meglepően gyorsan fejlődött. Én nem undorodom az ízeltlábúaktól és még az sem zavar, ha nagy lelkesen nyomogatja őket vagy nézegeti, ahogy mászkálnak a kezén, de amikor tényleg megfog egy bodobácsot majd diadalittasan begyömöszöli a szájába, na attól feláll a szőr a hátamon. Borka második kedvence pedig a csúszdázás, méghozzá a lehető legváltozatosabb testhelyzetekben, például spárgázva, hanyatt fekve, fejjel előre és amit csak el lehet képzelni. Mielőtt lecsúszna, mindig szól, hogy Anya nézd! – csak hogy lássam, hogy töri ki a fogát, és ha véletlenül mégsem, akkor megdicsérem, hogy milyen ügyes. Az pedig végképp az élvezetek halmozása, amikor Emese az ölébe ül és úgy csúszhat…

GySzR:

Elmentünk a margitszigeti állatkertbe, ahol a négylábú állatokból igen szűkös a kínálat: vannak lovak, őzek és láthatatlan nyulak. Itthon megkérdeztem Borkát, melyik állat tetszett neki a legjobban:

-         a zsiráf!