18.-111. hét

Emesét a héten egyetlen egy dolog érdekelte: hogy megragadjon mindent ami a látóterébe kerül és jó alaposan begyömöszölje a szájába. Mindezt több kevesebb sikerrel meg is valósította, de az én kis nyugis babám szabályos dührohamokat is képes produkálni, ha valami épp nem fér be a kis szájába. Átvette ő is Bori jó szokását a hajnali keléssel kapcsolatban és ilyenkor jobb híján beköltöztetem közénk a nagy ágyba és így próbálok még egy kis alvásidőt szerezni. Ezt általában hatalmas röhögcséléssel és elégedett gőgicséléssel nyugtázza, majd elégedetten belekezd az ujjai leltározásába, én meg félálomban süppedek. Emese ilyenkor gátlástalanul kihasználja kiszolgáltatott helyzetemet és pillanatok alatt betömi a szájába valamelyik ujjam a sajátjai helyett és vigyorogva rágicsálja. De olyan erővel, hogy teljesen érthető, hogy miért nem a sajátjával teszi mindezt.
      Borka meg hatalmasat fejlődött abban, hogy el tud vonatkoztatni. Csak úgy szárnyal a fantáziája és játékból úgy tesz, mint  aki összesöpri a leveleket, liftnek használja a ruhásszekrényt vagy akár egy vizespalackkal is képes telefonálni. Ez utóbbit teszi a leggyakrabban, akármit a füléhez nyom és a lakásban fel alá járkálva komplett telefonbeszélgetéseket képes lefolytatni, köszön, megkérdezi a képzeletbeli beszédpartnerét, hogy hogy van, aztán mesél a játszótérről, sőt még néha hallgat is majd közli, hogy jó, vagy hümmög. Néha azonban megelégeli ezeket a fantom párbeszédeket, odahozza hozzám a telefont és ellentmondást nem tűrő hangon közli, hogy épp kit hívjak fel. Aztán van amikor tényleg összejön egy jó kis dialógus, de az is előfordul, hogy teljesen kizökkenti, hogy belekotyog a vonal túlvégén lévő és zavarba jön a kérdésektől. Az viszont biztos, ha a feltárcsázott szerencsés ki tud belőle csikarni néhány mondatot, akkor garantáltan jól jár, mert telefonon keresztül még a szemtől-szemben hallhatónál is cukibb a hangja.
      Végezetül pedig muszáj szót ejtenem Emese frizurájáról, ami egyre inkább hasonlít arra, ami Robert de Nironak volt a Taxisofőrben. A tetején egyre sűrűbb és hosszabb, a hordozóból továbbra is kilóg (így már csak a sapka védheti meg attól, hogy rajtamaradjon a kis Süni becenév). Eközben viszont az oldalakon a fokozott igénybevételtől kezd hasonlítani Borka korábbi plüssfejére. Hátul, a tarkóján középen pedig keletkezett egy kopasz csík, ez azonban kedvező széljárás esetén nem látszik, mert rálóg a felette lévő haj. A frizurájánál már csak a szempillái gyönyörűbbek, annyira hosszúak, hogy bármikor szíves örömest cserélnék vele.

GySzR:

Bori még mindig cumival alszik el, és mostanában elkezdtük pedzegetni, hogy sem Apának, sem Anyának nem kell cumi az alváshoz. Felajánlottam neki, hogy elmegyünk egy játékboltba és bármit választhat a cumijai helyett.

-         Jó. Boji választ új cumit!