Ismét eltelt egy hét, újra jelentkezünk.
Lányunk felfedezte, hogy a síráson és röfögésen kívül akaratlagosan képes egyéb hangok kiadására. Mindent kommentál ami történik vele, és olyannyira lelkes, hogy még az álmait is próbálja megosztani velünk. Így amikor végre édesdeden alszik, mi akkor is felébredünk és ébren hallgathatjuk, ahogy álmában sikongat, kacag és nyüszög.
A héten kapott továbbá egy járókát. Így már nem csak éjszakai ketrece, hanem nappali kifutója is van az apja szerint. Egyelőre csupa jó és izgalmas dolog történik vele ott (még nem jött rá, hogy ez csak beetetés), úgyhogy 
tetszik neki, mi meg reméljük, hogy "this is the beginning of a beautiful friendship". Eleinte nem tűnt a járóka gyerekbarát megoldásnak, bár az a koncepció hogy van egy kis kuckója a lakás közepén ahonnan mindent lát és ahol biztonságban és vidáman játszik míg nekem lesz egyszerre két szabad kezem alapvető háztartási feladatokra, igen tetszetős. Még viccesen arra is gondoltam, hogy a járóka arra is jó lesz, hogy majd amikor már mászkál biztos, hogy nem fogok rálépni. De így, hogy a 
fényviszonyokon kívül nincs jelentős különbség a nappal és éjszaka között, és napi 24 órában alvajáróként közlekedek, nem is olyan megvetendő ez az előny. A járókája felett prüntyögő zenére legyek és katicák szállnak egy virág körül (köszi Eszter!), kb. 3 percig vigyorogva nézi és lelkesen elbeszélget velük a világ fontos kérdéseiről, aztán elunja. Ekkor manuálisan új mozgáskombinációkat kell rakni a szerkezetbe hogy ne nyüszögjön a szórakoztatásért - igazán nem értem a játékgyártókat, hogy miért nincs több funkció ezeken a kütyükön. Továbba a lányunk zenei izlése is sokkal kifinomultabb mint az az ismétlődő fél 
perces dallam, Vivaldi és a speciális babás Queen feldolgozás (http://www.rockabyebabymusic.com/ecom2/index.php/music/rockabye-baby-lullaby-renditions-of-queen.html ) a kedvencei.
tetszik neki, mi meg reméljük, hogy "this is the beginning of a beautiful friendship". Eleinte nem tűnt a járóka gyerekbarát megoldásnak, bár az a koncepció hogy van egy kis kuckója a lakás közepén ahonnan mindent lát és ahol biztonságban és vidáman játszik míg nekem lesz egyszerre két szabad kezem alapvető háztartási feladatokra, igen tetszetős. Még viccesen arra is gondoltam, hogy a járóka arra is jó lesz, hogy majd amikor már mászkál biztos, hogy nem fogok rálépni. De így, hogy a 
fényviszonyokon kívül nincs jelentős különbség a nappal és éjszaka között, és napi 24 órában alvajáróként közlekedek, nem is olyan megvetendő ez az előny. A járókája felett prüntyögő zenére legyek és katicák szállnak egy virág körül (köszi Eszter!), kb. 3 percig vigyorogva nézi és lelkesen elbeszélget velük a világ fontos kérdéseiről, aztán elunja. Ekkor manuálisan új mozgáskombinációkat kell rakni a szerkezetbe hogy ne nyüszögjön a szórakoztatásért - igazán nem értem a játékgyártókat, hogy miért nincs több funkció ezeken a kütyükön. Továbba a lányunk zenei izlése is sokkal kifinomultabb mint az az ismétlődő fél 
perces dallam, Vivaldi és a speciális babás Queen feldolgozás (http://www.rockabyebabymusic.com/ecom2/index.php/music/rockabye-baby-lullaby-renditions-of-queen.html ) a kedvencei. Borka már a 4 kilós babák vidám táborát népesíti, de még mindig mindenki azt mondja, hogy "húú, de kicsi!", amikor elsőként meglátja. Jó, jó értem én, hogy van aki ekkora súllyal születik. Számomra azonban elképzelhetetlen, hogy egy ekkora baba hogy fért volna el bennem, a szülésre már nem is gondolok. Persze sokkal nagyobb is lehetne, de amatőr módon arra pazarolja a nagy nehezen megszerzett kalóriáit, hogy ficánkoljon ahelyett, hogy zsírszövetet építene.
Vannak új képek is, de gyenge idegzetűeknek csak óvatosan! Hurkák is láthatóak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése