2012. december 9., vasárnap

28.-121. hét



Örömmel jelentem, hogy Emese most már tényleg és végérvényesen, fogat növesztett. Ráadásul egyszerre kettőt - képzelhetitek mennyit aludtunk mostanában. Viszont mégis megtanulta az anatómiát, ugyanis az két alsó egyes jött ki, ami Attila szerint azért is jó, mert már tud sört nyitni. És hogy tovább dicsérjem, Emese most már stabilan tud kúszni. Persze kell hozzá motiváció: Borka épp használatban lévő játéka, a számítógép és a telefonom tökéletesen megfelelnek erre célra. Ráadásul Borka irtó kegyetlen tud lenni vele. A szeme sarkából figyeli, hogy épp Meske mit nézett ki magának és mi felé indul el. Úgy tesz, mintha nem érdekelné és békésen játszik tovább, majd az utolsó pillanatban egy szempillantás alatt elrántja a húga elől a nagy nehezen elért áhított tárgyat. Emese viszonylag edzett és ettől még nem jön zavarba, újabb látni(rágni)való után néz és nagy nyögdécselések közepette útnak indul. Igen ám, csakhogy Borka ismételten résen van és szívtelenül elrántja az orra elől a játékot épp a legeslegutolsó pillanatban. Szóval Meske igazán gyorsan tanul kúszni, de azért úgy az ötödik ilyen alakalom után még őt is ki lehet hozni a béketűréséből.
         Borkának kellőképpen megültük a névnapját, csak úgy fojt a gyerekpezsgő, gombát ettünk gombával és tortával, és megérkezett az újabb ajándékdömping. Ráadásul megjött az igazi Mikulás is, akiért még a kis csizmáját is kipucolta Bori. Reggel, amikor kimentünk a cipőkhöz felmérni a terepet és meglátta az ajándékokat, az első kérdése persze az volt, hogy mit kapott Ese baba? Amúgy Borka ajándék mennyiségét megnézve a Mikulásnak nem túl jók az értesülései a viselkedésével kapcsolatban, bár meg kell jegyezni, mióta szóbakerült ez a téma, minden rosszalkodás után fennhangon kijelenti, hogy jól viselkedem!  Szerintetek nagy disznóság lenne januártól Húsvétig a nyuszival fegyelmezni? Mindenesetre így a Mikulás ürügyén annyi édességet evett 3 nap alatt, mint eddig egész életében. De még ezzel sem ért véget a sok ajándék, mert Borinak varrtam egy igazi kis zsákocskás adventi naptárt. Belátom amatőr dolog volt. Azóta vége a hajnali, ágya mellett fekvős szunyókálásaimnak, mert azonnal ki akar jönni. Az elsőben hajcsat volt, azóta is reklamál, hogy a többiben miért nem az van, ráadásul napközben többször is hisztizik, amiért csak egyet szabad kibontani… jövőre jobban megfontolom ezt a dolgot!
        

GySzR:

Meséltem már, hogy Borkának beletört a bicskája az elváló idekötőkbe és a felszólító módra. De azt is be kell látni, hogy nem elég logikus a nyelvünk és igenis van, amiben tulajdonképpen igaza van, amikor ilyeneket mond:
- leöltözik!
- visszatéped!
- kidugod a porszívót!
(a konnektorból)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése