2012. december 2., vasárnap

27.-120. hét



Hihetetlen, hogy repül az idő, de Meske fél éves lett! Ennek örömére nekikezdtünk a hozzátáplálásának a héten. Hát nem mondanám, hogy rákapott az ízére, de legalább irtó jókat szórakozom a grimaszokon, amiket közben vág. Három-négy nap után ott tartottunk, hogy öt kanálnyi kinyomkodott léből kb. 3-at egyenletesen eloszt a ruháján, az etetőszéken és a partedlijén, a maradék kettő célt ér és a szájába kerül, ahonnan ügyesen egyet még a nyaki redői közé csorgat. Így egy etetés alatt annyi szennyes edényt és mosandót termel, mint Bori. Borka folyamatosan figyelemmel kíséri próbálkozásainkat, az első alkalommal a húga védelmére kelt és kioktatott, hogy miért nem finomat adok neki. Kénytelen voltam megkóstoltatni vele, így hamar meggyőztem, hogy nem a kínálattal van baj. A vége viszont az lett a nagy kóstolgatásnál, hogy Bori Meske első falatja után már a maradékért kuncsorog, sőt mostantól már csak reszelve hajlandó megenni az almát. De úgy, hogy míg hámozom az almát elégedetten elrágcsálja velem a héját felesben. Ő sem tudja igazán eldönteni, hogy olyan szeretne lenni, mint a felnőttek, vagy inkább baba, bár egyre inkább az az érzésem, hogy okosabb annál, hogy ilyen döntést hozzon, mindkettőből kiválasztja az előnyös dolgokat.
         A Miulás úgy tűnik nálunk egész hetes ünneplés sorozat lesz, már most vasárnap elkezdtük. A céges ünnepségen Borka nem tudta kivárni, hogy odaérjünk a Mikuláshoz és egy krampusztól is elfogadta az ajándékot. Úgy tűnik, számára mellékes a körítés, az egészben az ajándék a lényeg. Itt egy adventi kalendáriumot kapott, de szegénynek nem mutattuk meg, hogy csoki rejtőzik az ablakok mögött, ezért úgy kezeli, mint egy különleges mesekönyvet. Aztán a Mechwart ligeti Mikulást is megnéztük. Itt Borka leszedhetetlen volt a pónifogatról, a Mikulással meg a többi gyerekkel ellentétben nem volt hajlandó társalogni, egyszerűen kikapta a kezéből a csomagot és elszaladt.
        

GySzR:
Bori már egész szépen ragoz és már nem csak egyes szám harmadik személyben beszél magáról, hanem mondja, hogy én. Az elváló igekötőkkel viszont nem igazán tud megküzdeni, tulajdonképpen nem hajlandó tudomásul venni ezt a nyelvtani fordulatot:
- Bobo baba nem felöltözik!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése