84. hét

Meséltem már, hogy néha milyen meglepően ragaszkodik Borka a szokásaihoz. Télen ha sétálni mentünk, mindig úgy közöltem vele a jó hírt, hogy mondtam neki, hogy vegye fel a sapkáját, a sálát és hozza a kis csizmáját. Most azonban megérkezett a meleg, Borka mégis lebeszélhetetlenül ragaszkodik továbbra is csizmájához és 20 fokban is felháborodottan követeli vissza a téli sapkáját, ha véletlenül le szeretném venni a fejéről. Azért remélem leszokik erről mire jön a kánikula.
A hosszú hétvégén elvittük a Vadasparkba, de szerintem Pest megye összes kisgyerekes családja oda készült, ezért hamar feladtuk és beértük a parkolónál lévő háziállatokkal. Itt Bori hamar konfrontálódott egy lúddal, aki szemtelen módon kidugta a fejét a kerítés rácsai között és megkóstolta a kisasszony babakocsiját. Na hát Borka sem volt rest, amikor a felháborodott kiabálás nem győzte meg a libát, a lányom rém nőiesen fejbe rúgta a szerencsétlen állatot. A másik kedvenc egy hatalmas mangalica lett, teljesen elcsodálkozott Bori, mikor mondtuk neki, hogy ilyenből lesz a kolbász. A döbbenetet azonban hamar felváltotta a felháborodás, a disznó ugyanis felborította a pléh vályúját. Borkát nem lehetett onnan elvontatni, és úgy balhézott, hogy kénytelen voltam a nézelődő tömeget megbotránkoztatva a kerítésen benyúlva visszafordítani. Reméltük, hogy így talán megbékél Bori, erre a disznó fogta és beleállt a vályúba. Na ezt aztán végképp nem bírta elviselni a lányom rendszeretete, még hogy a tányérba állni! és olyan intenzitással próbálta rendre utasítani a minimum 3 mázsás mangalicát, hogy kénytelenek voltunk visszavonulót fújni. Szóval továbbra is zajlik az élet nálunk.