Igazán empatikus vagyok az óvónőkkel és megértem, hogy elemi érdekük, hogy a rájuk bízott 25 gyerek egyszerre maradjon csöndben délutánonként két órát. Bevallom, én is vágynék akár csak egy óra délutáni nyugira hétvégénként, de ezt már évek óta nem sikerült összehozni, úgyhogy feladtam. Amit viszont nem fogok feladni az a fél 9-es villanyoltás. Márpedig ha Emese délután 3-ig alszik, esze ágában sincs fél 9-kor lefeküdni, sőt aktivitása csúcsán van… Bori sokszor már a mese alatt elalszik, Mesi viszont simán bírja fél 11-ig és még így is hajnali 4-kor felkelt megkérdezni, mikor lesz már reggel, vagy elvárja, hogy fél kettőkor is még énekelgessem addig a Bóbitát, míg vissza nem alszik. És hogy mégis miért alszik az oviban délután? Ott ugyanis körbejár a plüssmaci, amit akkor lehet megkapni, ha valaki szépen alszik. Az 50. Bóbita után egyik este 10 körül azon morfondíroztam, mivel lehetne a macit überelni? Mi lehetne nagyobb nála? Mert ha ezen múlik, én esküszöm, veszek egy hatalmas plüss BÁLNÁT és megkapja minden reggel az, aki 9 és reggel 7 között alszik, csendben van és végre hagy egy teljes éjszakát az ágyamban végigaludni.
GySzR:
Borka igazán fogékony az összes marketingfogásra. Tuti, hogy minden lehetséges matricát és kártyát gyűjt, bármit el lehetne adni neki, amin valamilyen kedvenc mesefigura van és bármilyen extra ajándékért lelkesedik. Legnagyobb örömére sikerült olyan dobozos tejet vettünk, amelyiknek halak vannak az oldalán. Ráadásul nem is akármilyenek, halak a Szenilla nyomában című meséből. Borit a halacskás tej teljesen lázba hozta és leállíthatatlanul áradozott, hogy milyen aranyos és mennyire jó, hogy ilyet vettünk és mennyivel finomabb ez az új tejecske. Emese, aki nem sokkal azelőtt ébredt, félig nyitott szemmel az asztalon könyökölve támasztotta a fejét, rezignáltan kanalazta a müzlijét és csak ennyit mormolt az orra alá:
- Pont ugyanolyan, mint a sima tej.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése