Borka végképp
feladta a balett-karrierjét. Igazándiból értetlenül állok a jelenség előtt. Otthon
még mindig lelkesen piruettezik és okítja Emesét a holló járásra (ami ollózás,
csak a hollózásnak sokkal több értelme van), de mire lett fodros szoknyás
balett dressze, balett cipője, balettos lábszármelegítője, balettos kardigánja
és balettos harisnyája, valamint táncolós táskája a rengeteg cók-mók
tárolására, és mindez természetesen rózsaszínben, kitalálta, hogy ő mégsem
szeretne balettozni. Hurrá! Magyarázatként megkaptam, hogy egyszer kiabálni
mert a balett tanárnő (aki amúgy annyira mézes másos, hogy nekem amiatt
borsózik tőle a hátam), valamint nehezek a nyújtások. Lett volna egy balett bemutató
előadás is májusban, ami nem az ő műfaja, lévén, hogy nincs oda a szereplésért,
és lehet, hogy ez is eltántorította, de mindezek ismeretében sem értem igazán a
történteket… de annak nincs sok értelme hogy betuszkoljam a balett órára a
sírva tiltakozó Borit. Végül is már úgyis jó az idő, valahol megértem, hogy
szívesebben rohangál a játszótéren.
Cserébe
viszont kitört a póni láz és egyre többet megyünk lovagolni. Most már tornázik
is a lovon, körbe mennek a karámban és közben karkörzéseket csinál, meg háttal
ül a nyeregben, vagy olyan idétlenül féloldalasan, mint régen a dámák, sőt
feláll és már ügetett is egy kicsit, amit rém mulatságosnak talált. De tartom
magam, nem veszek neki semmi lovaglós cuccot, sem új pónikat és kobak helyett
is a biciklis sisakját hordja, bár szerencsére itt nincs is olyan nyomás, mint
amilyet a tütüs kislányok jelentettek a baletton.
Emese a legnagyobb nyertese Borka váltásának,
ugyanis ő is imádja a lovaglást, igaz ő csak egy kört megy a mezőn. Cserébe
viszont otthon is ő a lovas és lelkesen csücsül Borka hátán, aki visongva viszi
körbe-körbe a lakásban. A legújabb hóbortja pedig, hogy amint álló helyzetnél
lejjebb adom, azonnal a hátamra mászik, sőt ha teheti feláll a hátamon és
szétteszi oldalra a karjait, mint ahogy Borka szokott a nyeregben
egyensúlyozni. Úgyhogy mostanában úgy olvasok mesélt, hogy közben a hátamat
apró talpak masszírozzák.
GySzR:
Borka imádja a
ragtapaszokat, minden apró kis bibiből igyekszik szó szerint véres drámát
csiholni némi mintás ragtapaszért cserébe. Emese az ellenkezője. A minap
szokása szerint ollóval vagdosott és egy kicsit elvágta az ujját. Nem tartotta
ezt olyan fajsúlyú eseménynek, hogy megossza velem, így csak arra lettem
figyelmes, hogy már mindkét keze véres. Kissé aggódva kérdeztem tőle, hogy mi
történt, mire egyszerűen megrántotta a vállát és csak annyit mondott:
- Piros a vérem, látod?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése