A lányok
nagyon várták a Nyuszit. Borkát simán sakkban lehetett tartani a ténnyel, hogy
a Nyuszi csak a jó gyerekeknek tojja az ajándékot. Emesét tökéletesen hidegen
hagyta a dolog, és közölte, hogy ő úgyis kap csokit. Ami lássuk be igazán éles
eszű felismerés, de ha így lesz, az némileg rontani fogja a Nyuszi hitelét Bori
szemében, aki tényleg kisangyalként viselkedik mostanában és előszeretettel
kérdezgeti, hogy ezt is látja-e a Nyuszi.
Az ünneplés az oviban kezdődött, még
nyuszifészek keresés is volt az udvaron. Borka nagy örömmel mesélt itthon én
meg lelkesen kérdezgettem, hogy akkor hová és mit hozott a Nyuszi, mire szinte lesajnálóan
közölte velem, hogy "de hát Anya,
ezeket nem is a nyuszi hozta az udvarra! Láttam, hogy az egyik óvónéni vitte ki
őket egy nagy dobozban..." Szerencse, hogy Emese szeme még gyanútlanul
csillog! Az „igazi” vasárnapi nyuszifészek keresésnél teljesen be voltak sózva.
Borka cinkossá vált a játékban és folyamatosan adta a lovat Emese alá, bizonygatva,
hogy ő épp most látott elsuhanni és hatalmas nyuszit! Kivonultak a kis kosarukkal
és majdnem egy órán keresztül keresgéltek. Csomó olyasmit találtak, amiről még
én sem tudtam. Találtak csigaházat, valami kutyának véletlenül berepült labdáját
(ennek örültek a legjobban) és a hátsó kertben néhány összegyűrt és bedobott
szórólapot. És hiába volt tömve a kosaruk, a végén kifejezetten csalódottak
voltak, hogy nincs több. Telhetetlen bagázs! De amúgy cukik voltak. Nagyon
éltek, még a rengeteg csoki mellett is ették a sonkát, imádják ilyenkor a
vendégjárást, a turnét a nagyszülőknél, és észben tartják, hogy kitől várható
még nyusziajándék. Idén tojással is készültek, és olyan szagosak lettek hétfő
estére, hogy kész próbatétel volt velük a hazaút az autó légterében.
GySzR:
Emesét rémálmok
gyötörték Húsvét éjjel. Alig tudtam megvigasztalni, félálomban sírdogált és
közben azt kiabálta:
- Bori megette a csokimat! Hol vannak a
cukorkáim???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése